Papírnehezék

A gyerekekkel biciklizés közben találtunk egy nagy követ, amit feltétlenül haza kellett hozniuk, mert "Anya, ez olyan szép". Persze meg kellett ígérnem, hogy keresünk egy másikat is, hogy mindkettőjüknek saját köve legyen. De hogy a kőnek valami funkciót is adjunk, még mielőtt eszükbe jutna dobálni vagy valami hasonló veszélyes célra használni a köveket, kitaláltam, hogy csináljunk belőle papírnehezéket, jól jön majd, ha az udvaron rajzolnak. Gergő természetesen kalózos témát választott, Dorka pedig katicásat. A halálfejes kőre felrajzoltam a mintát, aztán felfestettem, a körvonalakat alkoholos filccel kihúztam, aztán feketére festettem a hátteret, végül lelakkoztam. A katicás mintához a követ a zöld többféle árnyalatával illetve sárgával levélszerűre festettem (a kő alakja is illet hozzá) és ezt is lelakkoztam, végül ráragasztottam a katicát.

Irattartó megszépítve

Vettem egy kis irattartót, amiben pár kártya elfér. Most elég divatosak a rikító színek, bár én különösebben nem szeretem őket, most mégis egy ilyen rózsaszínűt választottam, csak kicsit egyedibbé akartam tenni. Fehér öntapadós fóliából mintát vágtam rá, felragasztottam és kész is lett az egyedi irattartó.

Varázspálcák

A gyerekek sokszor kérnek, hogy készítsünk valamilyen kelléket az éppen aktuális játékukhoz. Legutóbb ez a varázspálca volt. Egy tiplinek való farudat feldaraboltunk és választhattak, hogy milyen varázspálcát készítsünk. Gergő arany varázspálcát kért, mert "az a legszebb", Dorka természetesen rózsaszínűt akart, "tündéjeset", a kimaradt részből pedig kaptak egy bűvészpálcát.
Az aranypálcát dekorsprayvel festettük be, a többit akrilfestékkel, majd az utóbbiakat le is lakkoztuk. Természetes a tündéres pálcát fel is kellett díszíteni, mert az úgy az igazi. :) Egész nap varázsoltak a gyerekek, miután készen lettek.

Wellness kosár

Ahogy már írtam is korábban, nagyon szeretem a kosarakat, rengeteg van belőlük a lakásban. A fürdőszobában a mosógép tetejét is díszíti egy, amibe beletettem néhány gyógynövényes krémet, tusfürdőt, egy kis törölközőt, fehér köveket és kész is a wellness hangulatot idéző fürdőszobadísz.

Egy pelenkázó utóélete

Kislányom egyszer kapott egy fa babaágyat, amihez nem volt semmi. Hétvégén nekiálltunk, hogy  kicsit felszereljük ágyneművel. Anno amikor az egyik pelenkázónk tönkrement és ki kellett volna dobni, a műanyag huzatát leszedtem, azt kidobtam, de a szivacsot megtartottam, „elfér az a pincében, majd jó lesz valamire” alapon. (Szerencse, hogy van hol gyűjtenem az alapanyagokat. ;) ) Ebből a szivacsból matracot vágtunk, fehér pamutból huzatot varrtam rá. Ugyancsak fehér pamutból varrtam egy paplant is, két réteg pamutot összevarrtam és hogy a két réteg ne csússzon el, néhány csíkot belevarrva rögzítettem, így elkészült a „steppelt” paplan. Kislányom az anyagos dobozból választott egy neki tetsző anyagot és varrtunk hozzá huzatot és párnát. A párnát azzal a szivaccsal töltöttük meg, ami a matrac méretre szabásánál hulladékként megmaradt. Nagyon élvezte, hogy lehet tovább tépkedni a kis szivacsdarabkákat. Ez lett a végeredmény. Este már egymás mellett alhattak a betakart nyuszival az ágya mellett.

És hogy mire jó még a zseníliadrót…

Nem igazán kreatív hobby, amiről ma írni fogok, de a zseníliadrót kapcsán jutott eszembe. Tavaly folyt a hűtőnkből mindig a víz. Kerestük az okát, aztán rájöttünk, hogy ahol a hűtőben hátul csorog le a víz (önkiolvasztó hűtőről lévén szó), valami miatt nem tud lefolyni a víz. Tisztának tűnt az a része, hát figyeltük tovább, hátha más oka van. Mivel a helyzet nem változott, egyik nap egy zseníliadróttal próbáltam kitisztítani, mivel az kellően keskeny ahhoz, hogy beférjen a kis lyukba és mivel kefeszerű, talán ki is szedi, ha van ott valami. Ez így is történt, egy kis csomagolópapír volt a ludas a dologban, ami oda bekerült valami süti vagy felvágott csomagolásából. Ezzel egy bizonyítékot is szolgáltattam arra, hogy van értelme a kacatjaimnak. :D Lemosva a zseníliadrótot még nem fejezte be itt a pályafutását, fel tudtam használni később az eredeti céljának megfelelően. ;)

Tavaszi-nyári ajtódísz

Egy kreatív foglalkozáson ismertem meg ennek a kedves kis pillangónak az elkészítését. ....ból kivágjuk a pillangó szárnyait...

Dekorgumi virág

Ma van a kislányom szülinapja. Kisfiammal készítettünk neki egy kis ajándékot. Hogy mi legyen az, azt ő találta ki. Egy hasonlót egyszer már készítettünk anyák napjára a nagyiknak, egyet itthonra is, amit Dorka mindig elkér, szeret vele játszani, innen jött Gergő ötlete, hogy legyen egy sajátja is, természetesen rózsaszínben. Egy kis cserepet lefestett rózsaszínre, a szélét ragasztóval bekentük és csillámporban megforgattuk. Dekorgumira előrajzoltam neki a virágformákat, ő kivágta, együtt összeragasztottuk, ragasztottunk hozzá zseníliadrótból szárat és levelet. Só-liszt gyurmához egy kis festéket kevertünk, abból lett a virágföld. Beletettük a cserépbe, beleállítottuk a virágot és hagytuk kiszáradni a só-liszt gyurmát. Időnként megnyomogattuk a só-liszt gyurmát, mert ezesetben jól néz ki, ha kicsit berepedezik a teteje.

Ajándék a gyerekeimtől

A gyerekek pár napig a szüleimnél voltak. Jó a kettesben eltöltött pár nap, hogy kicsit kikapcsolódjunk anélkül, hogy sietni kellene haza miattuk, hogy kicsit csak egymással foglalkozhassunk. ;) Mivel most volt a szülinapom is, mire értük mentem, a Nagyi segítségével a gyerekek csináltak nekem egy kis meglepetést. Nagy izgalommal készítették, ahogy mesélték utólag, ragasztottak, vágtak, színeztek. Nagy várakozással adták át, hogy mit fogok hozzá szólni, írtó édesek voltak. Neked is köszönöm, Anya!

Fakanáltartó

Ez nem egy alkotásom, csak mint ötletet írom le. Régóta kerestem egy olyan fakanáltartót a konyhába, ami illik a bútorunkhoz, egyszerű és szép. Nem igazán találtam kedvemre valót, amibe be is férne a sok fakanál és nem drága. Aztán egyszer egy virágnagykereskedésben találtam ezt a kaspót, ami pont megfelelt minden elképzelésemnek, így virág helyett fakanalak kerültek bele és a konyhapulton kapott helyet.